A kontrolling folyamatok rendkívül fontosak cégedben.
Az üzleti folyamataid kezelése (a folyamatmenedzsment) és a kontrolling egymással kéz a kézben jár.
Ebben az interjúban Turján Ildivel, a Smart-Controlling és a Startup-Controlling alapítójával azt a témakört járjuk körbe, hogy mi a teendő, ha vállalatvezetőként úgy érzed, hogy nem látod céged egyes területeinek a működését, ha nem világos honnan jön a nyereség és hogy hol és hogyan lehet növelni a hatékonyságot.
Egy konkrét esettanulmányt is bemutatunk, de kezdjük az elején.
More...
A kontrolling folyamatokról beszélget:
Bíró Orsi
Sziasztok! Az invenQ Kft. alapítójaként 2011 óta foglalkozom üzleti folyamatok fejlesztésével. Egy olyan módszertant fejlesztettünk ki, amely mankót ad a céged kezébe, hogy el tudjatok igazodni üzleti folyamataitok útvesztőjében. A kontrolling és a folyamatszemlélet egymás testvérei.
Turján Ildi
Sziasztok! Valóban, a jól működő folyamatok elengedhetetlenek egy jól működő és fejlődőképes vállalkozásban, a Smart-controlling/Startup-controlling alapítójaként a mottóm: "Mind közül a legnehezebb dolog, holott a legkönnyebbnek tűnik: látni, ami a szemünk előtt van."
Mit mérjünk egy cégben?
Ildi, emlékszem megismerkedésünkre, amikor én beszélgetésindítóként, csak félig komolyan tettem fel a kérdést, hogy a kontroller vajon az én cégemben is tud segíteni? Elmondanád, hogy milyen választ adtál akkor?
Köszi, Orsi, nagyon szívesen. Egy ilyen beszélgetést 3 kérdéssel szoktam kezdeni:
1. Van 3-5 olyan mérőszámod, amit ügyvezetőként napi, heti, havi szinten nézel, amiből tudod, hogy a céged rendben működik? Ezek közül melyikre van rálátásod akkor is, amikor pl. nyaralni mész? Tehát amikor fizikailag messze vagy a cégedtől, akkor is biztosan tudod, hogy minden OK?
2. Van-e beállítva olyan automatizmus, ami meggyújt egy piros jelzést, ha baj van és a beavatkozásodat igényli (leginkább pénzügyi téren jelentkezik, ha probléma van egy cégben, még ha nem is pénzügyi eredetű)?
3. Év végén csodálkozol a számviteli, éves beszámolód szerinti nyereségen, esetleg veszteségen (eredményen) , vagy pontosan tudod előre év közben is naprakészen, hogy a tervhez képest hogyan álltok?
És ha még a beszélgetőpartnerem ezután is kíváncsi, - és általában még kíváncsibb szokott lenni, mint a beszélgetés kezdetén 🙂 - akkor olyanokat szoktam még kérdezni, hogy azt látod-e, hogy egészen pontosan mennyibe kerül egy ügyfél megszerzésének a költsége, mennyi egy-egy üzletág, vagy egy-egy termékcsoport jövedelmezősége, stb., sokáig tudnám a sort folytatni.
Számomra ez nagyon hasznos, szemléletváltó válasz volt. És az is kiderült a beszélgetésünkből, hogy - ideális esetben - a pénzügyi folyamatok mellett a működési folyamatokat is áttekinti egy kontroller a tervezés és az elemzés fázisában. Kifejtenéd?
A kontroller törekvése, hogy az eredmény transzparens legyen a cégedben, azaz, hogy mindig tudd, hogy honnan jön a profit. A cég egyes területei (vagy termékei, üzletágai) különböző nyereséget termelnek, és emellett nem egyformán generálnak költségeket; pontosan tudni kell, hogy melyik mennyit, ha növelni szeretnéd a hatékonyságot, a profitot.
A cégedben mindenfajta működés lecsapódik a pénzügyekben, tehát nem független a működés és az eredményesség, nagyon nem!
Miért érdemes a kontrollingot folyamatszemlélettel nézni?
Én azt vallom, hogy a vállalatok üzleti eredményét a folyamataik hozzák létre, de nagyon sokszor azt tapasztalom a gyakorlatban, hogy nincsenek tisztában a folyamatlépésekkel sem, azzal meg pláne, hogy egyes lépéseknek mi a hozzáadott értéke, mi az, ami megtérül és mi az, ami inkább csak viszi a pénzt és az energiát. Te hogy látod?
Igen, sokszor hiányosnak látom én is a folyamat- és kontrolling szemléletet. A kontrolling szemlélet egyfajta hozzáadott érték alapú gondolkodás, tehát azt vizsgáljuk, hogy adott pénzbefektetés (aminek az abszolút értéke nem is számít) mennyi idő alatt milyen értéket teremt. Lehet kis összeg is pénzkidobás az ablakon, ugyanakkor nagy összegű befektetés, például ha több ügyfelet hoz, ha hatékonyabb, magasabb szintű ügyfél kiszolgálást tesz lehetővé, akkor nyereséget termel - ezt kell minden részterületen megvizsgálni, hogy az összkép kirajzolódjon. Ugyanez igaz az eladott termékekre és szolgáltatásokra is, pontosan tudni kell a jövedelmezőségüket a megalapozott döntésekhez és így a cég teljes irányításához.
Értem, a befektetés vagy üzletágak, termékek megtérülését vizsgálja a kontrolling. Itt arra szerettem volna kitérni, hogy a működési folyamatokat is érdemes vizsgálni?
Ahogy már korábban mondtam, mindenfajta működés lecsapódik a pénzügyekben. Nagyon is érdemes megvizsgálni, hogy lehet-e a folyamatok hatékonyságán javítani. Lehet-e ugyanazt az eredményt rövidebb idő alatt, vagy kevesebb erőforrással biztosítani. A folyamatfejlesztés első sorban a hatékonyság növelésére irányul, és ez lecsapódik, mind a végrehajtásban, mind a költségekben.
Talán a legfontosabb az ügyfél számára közvetlenül értéket teremtő folyamatok javításával kezdeni, de a pénzügyi folyamatok is meghatározóak, mert végső soron ezek biztosítják a transzparens vezetői riportokat.
Hogyan valósítható meg a gyakorlatban a kontrolling folyamata?
A gyakorlatban a működési és pénzügyi folyamatok áttekintése mekkora vállalás a cég életében? Mekkora az időigénye?
Nem ez a kérdés, hanem, hogy mikor térül meg! 🙂
Én azt látom, hogy ezekkel a területekkel mindenképpen foglalkozni kell a cégen belül, válság idején pedig elengedhetetlen a hatékony működés, az eredmény transzparencia.
Ugyanakkor ez a kulcsa a biztos alapokra helyezett növekedésnek is!
Nagyon röviden megfogalmazva, ha erőforrás pazarlóan működik egy vállalat, akkor profittól esik el.
Szóval bátran állíthatom, hogy a működési és pénzügyi folyamatok átvilágítása, a kontrolling szemlélet bevezetése rövid és hosszú távon is megtérül a cégek számára.
Ildi, egy gyakorlati mini esettanulmányt tudnál mutatni, hogy hogyan kell a fentieket a gyakorlatban elképzelni?
Egy tipikus eset, amikor hozzám fordul egy cég vezetője: nőnek az eladásaink, az alkalmazottak száma is, de a profit mégsem nő, mit tegyek?
Egy ilyen esetben kell folyamatszemlélettel, no meg kontrolling szemlélettel hozzányúlni a problémához. Ilyenkor érdemes megnézni például, hogy az egy alkalmazottra vetítve hogyan alakul a bevétel? Hogyan alakult a múltban ez a mutatószám?
Ha az alkalmazottak számának növekedése nem tudja legalább szinten tartani, de jobb esetben növelni az egy dolgozóra eső bevételt, akkor bizony a növekedés csak a profitabilitás rovására megy.
Egy ilyen, sajnos sokszor tipikus esetben érdemes a működési folyamatokat áttekinteni, mert több lyukon is folyhatnak el a cég erőforrásai. A növekedés a hatékonyság és ügyfél érték növekedést is kell, hogy jelentse.
Azonban ez nem automatikus, nem a cég növekedésének természetes velejárója, sőt, és itt lesz fontos a vezetés, a tulajdonos tudatos odafigyelése, ami a megfelelő mérőszámok figyelésével kezdődik, majd, ha már látszik a baj, akkor a szintén tudatos döntés, hogy melyik belső folyamatra érdemes első körben figyelmet szentelni. Ilyenkor, Orsi Téged hívlak 🙂
Ha megvan a cég működését leíró 3-5 mutatószám, és erről időben és rendszeresen kap visszajelzést, akkor tud a cégvezető időben beavatkozni és ez legtöbbször a folyamatok áttekintését is jelenti. Ha jól vannak dokumentálva a folyamatok, akkor a beavatkozás is gyorsan, transzparensen és hatékonyan meg tud történni.
Összefoglalás:
Bíró Orsolya
CEO, InvenQ Kft.
A SZERZŐRŐL
Az InvenQ Kft. alapítójaként és ügyvezetőjeként az a mottóm, hogy a céges folyamatok ismerete, átlátása a túlélés eszköze hosszú távon.
Egy olyan módszertant adok kezedbe, amivel könnyen, ugyanakkor profi szinten tudod céges folyamataidat áttekinteni, dokumentálni, és fejleszteni.
Rendezett folyamataid nemcsak idő- és pénzmegtakarítást jelent céged számára, hanem lojálisabb munkatársakat és ügyfeleket is eredményez.
Ha szeretnéd Ildivel felvenni a kapcsolatot: